2017. november 22. szerda (47. hét) van, köszöntjük Cecília nevű olvasóinkat. Regisztráció! | Elfelejtette jelszavát?

Túraajánlatok

Nevezetes túrautak
Itt a Mátrában megtalálható olyan turistautak közül lehet választani, amelyek valamilyen különlegességgel bírnak.
 A kis Rákóczi turistaút a Mátrában
 A Rákóczi turistaút (jelvényszerző túra) a Mátrában

A Rákóczi turistaút (jelvényszerző túra) a Mátrában

II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk születésének 300. évfordulója tiszteletére 1976-ban az Országos Erdészeti Egyesület Mátrafüredi Csoportja a Gyöngyöst Parádfürdővel összekötő sárga sáv jelzésű turistautat felújította és Rákóczi turistaútnak nevezte el. Ez, a Mátrát É-D-i irányban átszelő, több mint 30 km-nyi turistaút a hegység egyik legszebb és legváltozatosabb útvonala, melyet 2002-ben a Kékes Turista Egyesület további látnivalók és Rákóczi-emlékek bevonása céljából mintegy 13 km-rel hosszabbított meg. Az alábbiakban ezt, a már kibővített - időközben kisebb nyomvonal-korrekción átesett - sárga sáv jelzésű Rákóczi turistautat mutatjuk be, melyet egy nap alatt is be lehet járni, de a számtalan látnivaló megismerése céljából érdemes két vagy három napot rászánni.
Túránk kezdőpontja Parádsasvár, amit Budapestről, Gyöngyösről és Egerből, de a keleti országrész számos városából elérhetünk távolsági autóbuszjárattal. Személykocsival is eljuthatunk ide a 24-es számú főutat igénybe véve, amelyen Gyöngyös felől 24, Eger felől 36 km-t kell autóznunk. Gyöngyössel még ennyi gondunk sem lehet, hiszen országos viszonylatban is kiemelkedően jók a közlekedési kapcsolatai (gondoljunk csak az M3-as autópályára), de busszal és vonattal is kényelmesen eljuthatunk a Mátra kapujába.
Az üveggyár mellől (igazolójel) indulunk ÉK felé a Rákóczi utcán, a gyár előtt bemutatóterem és mintabolt, valamint üvegmúzeum található. A nemzetközileg ismert üzem az 1767-ben Parádóhutáról ide átkerült üveghuta felfejlődött utóda, s így a Rákóczi által alapított parádi üveggyártás méltó folytatója. Utunk egy kis emelkedővel kezdődik, majd a művelődési házat elhagyva lejtőssé válik. Jobb oldalon hamarosan feltűnik a híres parádi gyógyvíz palackozója, és még az útkanyar előtt balra betérünk az erdőbe. Keresztezünk egy villanypásztát, majd létra segítségével egy bekerített fiatal tölgyesbe érünk. Ez a Sós-cseri tető, egy idősebb fa törzsén találjuk a túramozgalom igazolójelét. Utunk következő szakaszára, a Várhegy és a Som-hegy oldalára, valamint a Kékes tömbjére nyílik innen szép kilátás. Ugyancsak létra segítségével hagyjuk el a fiatalost, és a Széchenyi-hegy keskeny gerincén, gyertyános-tölgyesben jutunk a fényespusztai műútra. Ezen jobbra fordulva érjük el a 24-es főutat, amelyen átkelünk. Jobbra találjuk a szállást és étkezést kínáló Túra kempinget. A buszmegálló mellett néhány métert meredeken kell fölfelé kapaszkodnunk, mígnem elérünk egy szintutat. Ezen jobbra mintegy 150 métert haladunk a bükkösben, majd egy kis völgyecskében balra fordulva kaptatunk egy erdészeti dózerútig. A Hársas-tető nyergéig ezen a kanyargós, változatos erdőkön keresztül vezető, igen enyhén emelkedő úton folytatjuk túránkat. A Várhegy meredek DNY-i oldalában vagyunk, alattunk néhol félelmetes a mélység. Itt csillog a Köszörű-völgyi víztároló víztükre, mely a Parádi-medence ivóvíz-ellátását hivatott szolgálni. Időnként meg-megnyílik a fák koronája, és teret enged a szemnek: Parádsasvár házaitól a Som-hegy alatti rétekig pásztázhatjuk a látóhatárt. A Hársas-tető alatti nyeregben egy idős cserfán található az igazolójel. Ez a Tariska-rét határa, erdei utak csomópontja. A villanypászta mentén az ÉK felé tartó lejtős kocsiútra térünk, majd néhány méter után elhagyjuk a szélesedő kocsiutat és egy keskeny ösvényre, a K-i irányú Kétbükk-közti-patak völgyébe térünk. A mélyen a sziklák közé vágódva kanyargó patakot követve vegyes összetételű erdőben ereszkedünk le Parádóhutára, ebbe a hangulatos kis hegyi falucskába.
A vegyesbolt és a söröző mellett indul jobbra fölfelé a sárga kör jelzés, amelyen 600 métert gyalogolva a gyér vizű, kissé kénes Tót-berki csevicéhez juthatunk. Balra tartva a buszmegállóhoz sétálhatunk, mi azonban egyenesen, a Hunyadi utcán indulunk, és egy erősebb emelkedő után érünk a Klarissza-csevicéhez. Érdemes megkóstolnunk a szépen kiépített forrás vastartalmú, vérképzést segítő gyógyvizét. Továbbindulva meredeken, a piros kör jelzéssel együtt kapaszkodunk fel a Méhészkerthez, ahol a következő igazolójelet találjuk. 1708-ban a közelben állította fel Rákóczi az első mátrai üveghutát. Továbbindulva meredeken kapaszkodunk fel a Méhészkerthez, ahol a sárga sávval együtt a P+ jelzést láthatjuk, s azzal együtt balra fordulunk. 200 méter megtétele után egy útelágazásban találjuk a következő igazolójelet.
(Az innen induló sárga kereszt jelzés a „kis Rákóczi turistaút”, több mint 10 km-t rövidítve, a Tarna és az Ilona-patak völgyét kihagyva a Pál-bikk nyergénél csatlakozik újból utunkhoz.)
Nagyjából É felé tartva, az üdülőtelkek és az erdő határán vezet ösvényünk, majd a templom előtt balra kanyarodva kiérünk a parádi műútra. Ezen egyre erősebb lejtéssel jutunk Parádra, ahol az első, a Hársfa utcán balra fordulva mindjárt Asztalos Johák fafaragó házához érünk (igazolójel). Az 1980-ban elhunyt művész számos alkotása jelenleg a Kékesi u.2. sz. alatt (a régi tűzoltószertár épületében) szerdától vasárnapig, 9-15 óra között tekinthető meg. Különösen figyelemreméltó a Rákóczi szabadságharc történetét bemutató dombormű, valamint több híres betyár (Vidróczki Marci, Sobri Jóska stb.) életnagyságú szobra.
Ezután a Petőfi utcán jobbra fordulva, majd a bodonyi bekötőútra térve az arról nyíló Sziget utcában találhatjuk meg az 1600-as években épült, múzeumnak berendezett Palóc házat (igazolójel). Innen K felé, az újjáépített Rákóczi utcán (az 1998-as nyári esőzések után a Parádi-Tarna kilépett medréből és utcákat, házakat alámosva igen nagy pusztítást végzett), majd a patak hídján átkelve a Kossuth úton folytatjuk utunkat. Ez a völgyben hosszan elnyúló község főutcája. A Parádi Kisvendéglő és a Muskátli Vendégfogadó után Parádfürdőre érve az út bal oldalán pillanthatjuk meg a Cifra Istállót, melynek kocsimúzeumát feltétlenül tekintsük meg! Parkolókat és üzletsort elhagyva érünk a buszmegállóhoz, mellette az ugyancsak felújított Erzsébet Szálló épülete. Szemben, az út túloldalán találjuk a gyönyörű falfestményekkel díszített Freskó éttermet.
Túránk DK felé, majd a patakon átkelve a Károlyi család által több mint száz éve létrehozott kastélypark mellett D-i irányban, az Ilona-völgy mentén folytatódik. Nemsokára egy hatalmas kocsánytalan tölgyet láthatunk az út mellett, amelynek már csak sajnos száraz, öreg ágaitól megszabadított törzse áll. Ez a valamikori Rákóczi-fa (igazolójel), amelynek óriási méreteire jellemző, hogy mellmagassági törzskerülete kb. 6 méter. Az előbb említett parkban égbe nyúló nyárfák büszkélkednek, egyikük még a Rákóczi-fánál is tekintélyesebb méretű volt. A rét túloldalán, a lombok között látható a Károlyiak egykori parádfürdői kastélya. Egy faragott székelykaput, majd egy másik idős tölgy mellett lévő Mária-képoszlopot elhagyva üde rétek által kísért aszfaltozott keskeny úton járunk. 100-110 éves vadgesztenyékből és kislevelű hársakból álló páratlan szépségű fasor szegélyezi utunkat. Mondhatjuk, ők a Parád-Recsk közötti híres gesztenyefasor „kistestvérei”. Magunk mögött hagyva a sándorréti elágazást, valamint az egykori gépjavító állomás épületeit beérünk az erdőbe, és hamarosan a Szent István-csevice szén-dioxidban dúskáló, ízletes vizével olthatjuk szomjunkat (igazolójel). Továbbindulva 300 m után jobbra letérünk a műútról, majd a réten átvágva, a Macska-lyuk vízmosása mentén erős emelkedővel folytatjuk utunkat. A Pál-bikk-nyeregnél lévő bekerített fiatalosnál csatlakozik hozzánk a Parádóhután elhagyott sárga kereszt jelzés. Itt É felé fordulunk, és a fenyőerdő szélén haladva, a Lapossás-dombot megmászva érjük el a Hurok út nevű bitumenes erdészeti feltáróutat. Bükkös szálerdőben vezet tovább töretlen emelkedésű utunk, melyet néhány nyírfa, tavasszal pedig az odvas keltike és a szagos müge virágszőnyege tesz színessé. A természetvédők kezelésében lévő Rózsaszállás erdészház (igazolójel) mellet elhaladva ismét találkozunk a visszakanyarodó erdészeti úttal. (A sárga kereszt jelzés itt elválik tőlünk és a Gabi halála felé folytatódik, hogy a Sombokornál ismét találkozzunk vele.) Kőrakással megtámasztott régi kocsiútra térünk, amely a Disznó-kő meredek oldalában, hatalmas mohás sziklatömböktől kísérve, egyenletes emelkedéssel kapaszkodik fölfelé. Alattunk szédületes mélységben kanyarog az erdészeti út, egy oldalgerincen megnyílik az erdő lombja, és a Keleti-Mátra hegycsúcsait szemlélhetjük. Hamarosan elérjük az országos kék jelzést. Ezen élesen jobbra kanyarodva előbb egy oldalhorpadást bejárva egy szép kilátást nyújtó kopárost szelünk át, majd a Disznó-kő gerincorrára érünk fel. (Jobbra kék háromszög hívogat le a pár lépésre megbúvó sziklakilátóhelyre, az igazolójelhez, ahonnan a mélységben fekvő Parádi-medencére nyílik kilátás.) Ösvényünk hajtűkanyarral a Kis-Sas-kő északi oldalába fordul, ahol különböző korú bükkösökön át, folyamatosan emelkedve feljutunk a gerincre. Innen percek alatt elérjük a Sas-kő csúcsán álló I. világháborúban elesett turisták emlékművét (igazolójel). Északi, valamint a lentebbi kiugró sziklapárkányról déli irányban is szépséges panorámában lehet részünk, előbbi látóhatárt tiszta időben a Magas-Tátra hegycsúcsai határolják. A Mátra hullámos főgerincén, bizarr sziklák között haladunk tovább szinte vízszintes úton, majd az Erzsébet-keresztnél megállva észak felé talán még az előzőnél is szebb kilátásban gyönyörködhetünk. Kényelmes, füves utunk a Sötét-lápa nyergébe lejt, ahol keresztezzük a sífutásra is alkalmas Felsőpincési erdészeti földutat. Innen egy húzós, de viszonylag kellemesnek mondható emelkedővel, öreg bükkösben érjük el a Kékes csúcsát. Ha még az előbbi, magasztos jelzőkkel illetett panoráma látványát is fokozni akarjuk, érdemes fölmennünk a TV-torony körkilátójába. Az igazolójelet a csúcskő mellett, az újonnan avatott Rákóczi kopjafán találjuk.
Hazánk legmagasabb pontját ÉK felé, a Tető étterem mögött, bükkerdőben hagyjuk el. A sífutó utat ismét keresztezve érdemes egy kis kitérőt tennünk a tájvédelmi körzetet jelző táblánál induló sárga háromszög jelzésű ösvényen. Vörösfenyők mögött meghúzódó, varázslatos fekvésű tisztásra érhetünk, ahol párját ritkító panorámában lehet részünk a Karancstól a Bükkig, előtérben a Mátra hegykoszorújával. Visszatérve utunkra a hegység főgerincén, évszázados bükkök és helyenként elkőrisesedett bükkös, majd fenyves fiatalos szélén haladunk egyre meredekebb lejtéssel a keresztező sárga kereszt jelzésig. Innen egy rövid, de rendkívül meredek, kellemetlen lejtő következik a Som-nyeregig (igazolójel). Legyünk nagyon óvatosak! Enyhébb lejtésű ösvényen, fiatal vegyes erdőben jutunk le a Honvéd üdülőhöz. A 24-es úton átlépve a parkoló szélén, aztán a műút melletti ösvényen, majd egy kis szakaszon az Országos Kékhez csatlakozva nemsokára Mátraházára, a turistautak jelentős csomópontjához érünk.
A buszpályaudvar, a posta, végül a Népstadion edzőtábora mellett elhaladva balra, a szanatórium lakótelepe mellet vezető kövesútra térünk. Az enyhén lejtő út hajtűkanyarját levágva, a szanatórium főbejárata után a sárga kereszt jelzés ismét másfelé tart. D felé haladva a letermelt erdőrészen rövid emelkedővel egy kis kúpra érünk, ahonnan a fakitermelés következtében majdnem körpanorámában gyönyörködhetünk a DNy-i Mátrától a Kékesig. Némi lejtő után jobbra ágazik ki utunkból a sárga kör jelzés, amely Ny-ról, mi viszont K-ről kerüljük meg a Hórakó lefolyástalan, szakadékszerű mélyedését. A Hórakó elnevezés arra utal, hogy ebben a fagyzugos mélyedésben sokszor még májusban is látni hófoltokat. Hegyoldalban kanyargó ösvényünk hamarosan a sárga háromszög elágazásához ér. Ezen mintegy 150 métert sétálva, egy rozoga völgyhíd után érünk a Kecske-bérc kiugró sziklájára (igazolójel), ahonnan a Szanatóriumra, a Somor-patak völgyére és a Kékesre nyílik szép kilátás. A sárga sáv jelzésre visszatérve a Kalló-völgy peremén haladunk tovább. Jobbról fiatalos kísér, míg a völgy felőli oldalon a fakitermelés hatására a hosszan elnyúló patakvölgyre és a szemben lévő Remete-bércre nyílik panoráma. Áthaladunk az Ózon Hotel parkján, majd a buszmegálló után tölgy szálerdőbe érve a Bérc Hotel és a Református üdülő bekötőútját is keresztezzük - csakúgy, mint a Négyeshatár felé vezető erdészeti feltáróutat. Nemsokára két turistaút-elágazás következik: először a sárga kör jelzés indul balra a felújított Gyökeres-forrás felé, aztán egy bozótos részt elhagyva egy jobbra tartó ösvényen fut a sárga rom jelzés. Tegyünk ezen egy rövid kitérőt a Hanák Kolos kilátóhoz (igazolójel). Mátrafüred hagyományőrző lakossága az erdészet segítségével hangulatos pihenő- és emlékhellyé alakította a környéket padokkal, emlékoszloppal és szalonnasütő hellyel. Nem utolsó sorban itt is a fakitermelés hatására keletkezett egy remek kilátóhely, ahol az Alföldbe simuló mátrai táj megragadó látványa fogad bennünket. Hanák Kolos egyébként a mátrai turizmus úttörője volt, ő írta a hegység első útikalauzát is. Az emlékhelyről Ny felé a Zsoltáros-réten át kisétálhatunk az egykori sástói kőbánya pereméhez is. A terület rekultivációja már elkezdődött, és egyszer talán létrejön majd az ide megálmodott geológiai bemutatóhely is. Térjünk vissza utunkra, amely egyre meredekebben lejt, és kisebb szerpentineket leírva pár perc alatt a Rákóczi-forráshoz (igazolójel) visz. Ez a Mátra egyik legismertebb, legjobb vizű forrása. Ismét találkozunk a szanatóriumnál elhagyott sárga kereszt jelzéssel, ezen a Máriácskát érintve, a piros körön pedig a Madárvédelmi bemutatóerdőn keresztül túrázhatunk Mátrafüredre. Mi azonban DNy felé sétálunk tovább, elhaladunk egy villanyvezeték alatt, elhagyjuk a Muzsla-völgybe vezető kocsiutat is, és enyhe emelkedővel, ligetes, kőrises erdőrészen át hamarosan a Muzsla kilátóhoz érünk. Innen leginkább a Sástó felé kanyargó országutat és Mátrafüredet csodálhatjuk, de jól látszanak a mátraaljai települések, Gyöngyös és a Sár-hegy is. Meredeken lejtő és kissé szerpentinező ösvényünk fenyőerdő szélén halad tovább, és a Muzsla utcára érve, majd a Kalló utcán jobbra fordulva mindjárt Mátrafüred központjában vagyunk.
Elhaladunk az Avar Szálló, a büfésor, a buszmegálló és a kisvasút végállomása mellett is. Jelzésünk a gondozott park szélén, a Gyöngyösre vezető kerékpárúttal együtt a kápolna (igazolójel) mellett halad tovább. Az abasári elágazásnál az út túloldalán, a régi iskola épületében palóc népművészeti kiállítás látható. Az alsó buszmegállót elhagyva, utána mintegy 100 méterrel a zebrán átvágunk a 24-es főúton, majd keresztezzük a kisvasút sínpárját is. Az erdészeti középiskola sportpályája mellett, a kerítés külső szélén, a Pipis-hegy oldalában folytatódik túránk. Jobbra a hegyoldalban rádiótelefon-adótorony éktelenkedik, a fenyves nyiladéka télen szánkópályaként működik, míg balra az iskola impozáns épületegyüttese látható. Utunk hátralévő része a Sár-hegyen keresztül vezet Gyöngyösre. Ez a viszonylag kis hegy mind társulásokban, mind fajokban nagyon gazdag. Többféle erdő, pusztafüves lejtők, cserjések, sziklai és mocsári életközösségek, természetközeli és az emberi hatásokat mutató növényegyüttesek váltják itt egymást. Az alig néhány száz hektárnyi területen félszáz védett növény és közel száz védett állat találja meg az életterét. A hegy bejárásához, a természeti szépségek megismeréséhez 1996 nyara óta 12 állomásból álló természetismereti tanösvény nyújt segítséget, melyet a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanárai és tanulói hoztak létre. A tanösvény nyomvonala gyakorlatilag megegyezik sárga sáv jelzésű turistautunkkal, így nekünk is alkalom adódik bepillantani a terület rejtett szépségeibe. A gyeptársulás után fenyővel elegyes tölgyerdőn, később cseres-tölgyesen halad át utunk az egykori ipari kisvasút vonalát követve, majd a vitorlázórepülő-tér DK-i sarkához érve kaszált, taposott gyepet szemlélhetünk. A Szállási erdészházig melegkedvelő tölgyest szelünk át, aztán a Szent Anna-tó (igazolójel) körül a feltöltődött kis tavacska mocsárvilágában és a mellette álló festői kápolnában gyönyörködhetünk. Innen a csúcsig hosszú kapaszkodóval vezet az ösvény a cserjés, bozótos hegyoldalban. A Sár-hegy tetején, az antennák tövében a hegy kialakulását és geológiáját tanulmányozhatjuk, majd innen a nyeregbe érve láthatjuk a terület legértékesebb növénytársulását, a pusztafüves lejtősztyeppet. A Cseplye-tetőn felejthetetlen körpanorámában lehet részünk; az embernek már-már az az érzése, hogy a világ tetején áll. Emellett tiszteleghetünk Szerencsés Imre gyöngyösi gyógyszerész és botanikus, a Sár-hegy növényvilágának kutatója kopjafájánál (igazolójel) is. Meredeken lejtő sziklás terepen visz tovább az ösvény, közben szépen látni azokat a kőrakásokat, amelyek a múlt századi szőlőparcellák határai voltak. A Visonta-hegy nyergében több foltban törpamandulát is láthatunk. Ny felé fordulva utunk talán az eddiginél is kellemetlenebbül lejt, hobbitelkek között, egy kis völgyecskében haladunk. Az iható vizű Szőke-kutat elhagyva a lejtő érezhetően szelídül, miközben szőlőtáblát mellőzünk és átvágunk egy szántóföldön. A Külső-Mérges-patak hídja után a temető mellett, a kisvasút megállója után a Mátrai út melletti kerékpárúton balra kanyarodunk. A Belső-Mérges-patakot is keresztezve jobbról a Károly Róbert Főiskolát, majd a jelzőlámpa után balról egy lakótelepet mellőzünk (ezen a szakaszon már nincs turistajelzés). A következő lámpánál, az Orczy-kert sarkánál balra, a Kossuth utcára térünk. Balra az Orczy kastély látható, mely a Mátra Múzeumnak ad otthont. Semmiképp ne hagyjuk ki messze földön híres természettudományi gyűjteményének megtekintését! Szemben a gimnázium épülete, melynek sarkánál, a Könyves Kálmán téren jobbra fordulva (balra az 1848-as emlémű) hamarosan a Hotel Opál elé, II. Rákóczi Ferenc szobrához (igazolójel), túránk végéhez érünk.

BEJELENTKEZÉS


SZÁLLÁSKERESŐ


településen

HIRDETÉS

ELFOGADÓHELYEK

KIEMELT AJÁNLATUNK

3Patak Panzió

PARTNER

Kékes Turista Egyesület

FACEBOOK

Google plusz One



GOOGLE KERESÉS

www matrahegy.hu

Az oldalt a Mátrahegy Bt. készíti és tartja karban, az oldalon szereplő tartalmak kizárólagos tulajdona a Mátrahegy Bt.
Az adatok saját célra való felhasználása megengedett, további felhasználásra a készítők engedélyét kell írásban kérni.

Impresszum Google PageRank

Oldal tetejére