Gyürky-Solymossy Kastély
Bátonyterenye-Kisterenye, Népkert utca
Információ: Polgármesteri Hivatal Bátonyterenye, Tel: 32 / 353-877
Városi Közművelődési Központ és Könyvtár, Tel: 32 / 355-551

A város legfőbb nevezetessége a késő barokk, hagymakupolás Gyürky-Solymossy kastély és annak parkja. A kastély a város északi végén fekszik a helyi vasútállomás mögött. A kétszintes épületet egy 13 hektáros angolpark veszi körül.
Az épületet 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban, a nyugati homlokzat két sarkán lévő "hagymakupolás" oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az 1900-as években a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd sorsára hagyták és földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A kastélyt Bátonyterenye Város Önkormányzata 1996 végén vásárolta vissza igen leromlott állapotban. Azóta az önkormányzat közel 70 millió forintos beruházásának köszönhetően sikerült a kastélyt kívül-belül felújítani, az emeleti szintet funkcióval megtölteni . A kastély felújítása tovább folytatódik az alsó szinten egy konferenciaterem kialakítása érdekében további pályázati támogatások és esetlegesen befektetői közreműködés révén.
A kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján 2003. augusztus 31-én nyílt meg a "Fába faragott élet" címet viselő állandó emlékkiállítás a Kossuth-díjas szobrászművész tiszteletére.
A kiállítás emléket állít a művész munkásságának, átfogó képet nyújt életművéről. A kiállítás kiemelkedő darabjai a két legjellegzetesebb műcsoport: a néprajzi tárgyú művek és a bányászattörténeti sorozat. Az utolsó teremben id. Szabó István szobrászműterme látható, berendezésül felhasználva a művész által használt szerszámokat, eszközöket.